A fogászati beavatkozások során igen fontos a fogszövetek és a restaurátumként szolgáló anyagok résmentes összekapcsolódása. A direkt tömések során adhezívek alkalmazásával segítjük az adhézió kialakítását. Az indirekt pótlások esetén ragasztó anyagokat használunk a rögzítéshez. Mindkét esetben a legproblematikusabb a dentin adhézió minősége és stabilitása. Az utóbbi évtizedben mind az adhezív technika, mind az adhezívek, mind pedig a ragasztó rendszerek sokat változtak. Az összetételük komplexebb lett, az alkalmazástechnikájuk látszólag egyszerűsödött. Ami azonban változatlan az a gyanta bázisú anyagok alkalmazásának technika érzékenysége. Az előadás témája az IDS lépéseinek, előnyeinek és buktatóinak ismertetése, a határfelületek kapcsolatának bemutatása elméleti és gyakorlati szempontok figyelembevételével. Az előadás arra keresi a választ, hogy milyen technikával történjen az IDS és vajon az alkalmazása minden esetben garantálja-e a sikeres ragasztást?